(avagy értelmezzük együtt a 32/2017 NGM Rendelet új, 8/A. § bekezdéseit)
Mint az már közismert, a 2022. adóévtől kezdődően a transzferár nyilvántartás készítésére kötelezett vállalkozásoknak már a társasági adóbevallásban nyilatkozniuk kell az alkalmazott transzferáraikkal kapcsolatban.
NEM INDOKOLATLAN ADMINISZTRÁCIÓS TEHER EZ A CÉGEK SZÁMÁRA?
- DE.
AKKOR MIÉRT E VÁLTOZÁS?
- AZ ADÓHATÓSÁG NEM TITKOLT CÉLJA, HOGY KÖNNYEBBEN KI TUDJA SZŰRNI ELLENŐRZÉSRE A MAGAS TRANSZFERÁRAZÁSI KOCKÁZATOT VISELŐ VÁLLALKOZÁSOKAT.
Nincs más akkor hátra, mint előre, nézzük sorrendben a kért adatokat, a kapcsolódó jogszabályokat a remélhetőleg segítő értelmezési kommentekkel együtt! Rögtön az elején egy nagy segítséget kapunk: a szokásos piaci áron, áfa nélkül számított 100M Ft alatti ügyletek mentesülnek az adatszolgáltatási kötelezettség alól. HURRÁ! A hasonló/azonos ügylettípusok értékét természetesen össze kell adni, ahogy eddig is. A devizás értékek átszámítása a rendeletben foglaltak szerint. 8.§* (2) Nem terheli az e rendelet szerinti adatszolgáltatási kötelezettség az 1. § (2) bekezdés e)-g) pontja szerint a nyilvántartási kötelezettség alól mentesülő ügyletet. 8/A. § * (1) A 8. § szerinti adatszolgáltatás ellenőrzött ügyletenként vagy a 4. § (5) bekezdése alapján összevont ügyletenként tartalmazza az e §-ban előírt adatokat. Először is a vizsgált ügyleteinket társítani kell a felsorolt 53 ügylettípus egyikéhez, azt válasszuk, ami a legközelebb áll a kapcsolt felek között realizált tranzakcióhoz. Segítségünkre lehet a transzferár nyilvántartásban a szokásos piaci ár bizonyításánál alkalmazott TEÁOR/NACE kód is, amennyiben adatbázis szűréssel került meghatározásra a piaci ártartomány. Bizonyos ügylettípusoknál kérik a kapcsolódó pontos TEÁOR kódot is, azt is írjuk bátran ide. (8/A. § (2) Az adatszolgáltatás az – írásban, szóban vagy ráutaló magatartással meghatározott szerződéses feltételek, a termékek, áruk vagy szolgáltatások jellemzői, a felek által ellátott funkciók, alkalmazott eszközök és vállalt kockázatok, a gazdasági körülmények és az üzleti stratégiák alapján meghatározott – ügylet megnevezését az 1-53. pont szerinti ügylettípus megfelelő megjelölésével tartalmazza) (3) Az adatszolgáltatás tartalmazza:
- a) a (2) bekezdés 1-16. pontja és – ha értelmezhető – 53. pontja esetében az ügyletre legjellemzőbb kódot a mindenkor hatályos gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszerének (a továbbiakban: TEÁOR) nómenklatúrája szerint;
Ezután meg kell adnunk az ügyletben érintett kapcsolt felek nevét, adószámát.
- b) az ügyletben érintett további kapcsolt vállalkozás vagy vállalkozások elnevezését, belföldi adószámát, ennek hiányában külföldi adószámát, ennek hiányában nyilvántartási számát és adóügyi illetőségének államát;)
Majd az ügylet ellenértékét, fontos, hogy kapcsolt felenkénti bontásban.
- c) az ügylet felek között tárgyévben ténylegesen elszámolt nettó – forintban meghatározott – ellenértékét kapcsolt felenkénti bontásban – külföldi pénznem esetében az 1. § (4) bekezdése szerint átszámítolt értékét -;
Szerencsés esetben nem alkalmazott a cég a Tao tv. szerinti transzferár korrekciókat a vizsgált évben, ha mégis, akkor azt itt fel kell tüntetni.
- d) az ügylet tárgyévi teljesítéséhez kapcsolódó, minden érintett adóév Tao. törvény 18. §-a szerinti társaságiadóalap-módosításának előjelhelyes összegét kapcsolt felenkénti bontásban;
Eddig világos volt minden, a következő pontban meg kell adnunk a transzferár nyilvántartásban alkalmazott bizonyítási módszerünk nevét, az alábbi 6 közül válassz:
- összehasonlító árak módszere
- viszonteladási árak módszere
- költség és jövedelem módszer
- ügyleti nettó nyereségen alapuló módszer
- nyereségmegosztásos módszer
- egyéb módszer
Ha bizonytalan vagy benne, nézd meg a transzferár nyilvántartásban, hogy melyik módszer került kiválasztásra a fentiek közül!
- e) a kiválasztott elsődleges szokásos piaci ár-megállapítási módszer Tao. törvény 18. § (2) bekezdése szerinti megnevezését.
Amennyiben valamely költség alapú módszert használtátok, akkor meg kell jelölni a következők közül az egyiket, ha bizonytalan vagy benne, a transzferár nyilvántartás ezt is tartalmazni fogja! (4) Az adatszolgáltatás tartalmazza
- a) a jövedelmezőségi mutató aa)-ag) alpont szerinti megnevezését – ha a kiválasztott szokásos piaci ár-megállapítási módszer a viszonteladási árak módszere, a költség és jövedelem módszer vagy az ügyleti nettó nyereségen alapuló módszer -:
- aa) üzemibevétel-arányos üzemi eredmény,
- ab) üzemiráfordítás-arányos üzemi eredmény,
- ac) árbevétel-arányos üzemi eredmény,
- ad) bruttó árrés,
- ae) Berry-ráta,
- af) eszközarányos üzemi eredmény vagy
- ag) egyéb mutató;
Bizonyos szolgáltatástípusok esetében ha az összehasonlító árak módszerét használtátok (elég ritka az ilyen!), akkor nyilatkozni kell az ott alkalmazott mutatószámról, a helyes választ hol máshol kereshetnénk meg, mint a helyi transzferár dokumentációban.
- b) a (2) bekezdés 13-16. vagy 20-23. pontja szerinti ügylet-típus esetén – ha a kiválasztott szokásos piaci ár-megállapítási módszer az összehasonlító árak módszere – a százalékos jogdíj, illetve jutalékos (százalékos) szolgáltatási díj alkalmazásának jelölését, továbbá – annak alkalmazása esetében – annak a ba)-bd) alpont szerint meghatározott alapját:
- ba) értékesítés nettó árbevétele,
- bb) értékesítés bruttó árbevétele,
- bc) üzemi (üzleti) tevékenység eredménye vagy
- bd) egyéb alap; vagy
Egyes pénzügyi tranzakcióknál meg kell adni az alkalmazott referenciakamatot, ennek okát valószínűleg a törvényhozó sem gondolta át kellőképen. De ne aggódj: nagyon kevés esetben éri el az éves kamatfizetési kötelezettség a 100M-es értékhatárt, így valószínűleg ez sem vonatkozik a cégetekre. Ha mégis, a következők közül választhatsz:
- c) a (2) bekezdés 25-32., 35. és 36. pontja szerinti ügylet-típus esetén – ha a kiválasztott szokásos piaci ár-megállapítási módszer az összehasonlító árak módszere – a referenciakamat megnevezését vagy a fix kamatozás jelölését a ca)-ck) alpont alapján:
- ca) budapesti bankközi referencia-kamatláb (Budapest Interbank Offered Rate, BUBOR),
- cb) egynapos sterling indexátlag (sterling overnight index average, SONIA),
- cc) európai bankközi referencia-kamatláb (Euro Interbank Offered Rate, EURIBOR),
- cd) fedezett egynapos finanszírozási ráta (Secured Overnight Financing Rate, SOFR),
- ce) londoni bankközi referencia-kamatláb (London Interbank Offered Rate, LIBOR),
- cf) rövid lejáratú euró kamatláb (Euro Short-Term Rate, ESTER),
- cg) svájci átlagos egynapos kamatláb (Swiss Average Rate Overnight, SARON),
- ch) tokiói átlagos egynapos kamatláb (Tokyo Overnight Average Rate, TONAR),
- ci) tokiói bankközi referencia-kamatláb (Tokyo Interbank Offered Rate, TIBOR),
- cj) egyéb referenciakamat vagy
- ck) fix kamatozás
Már nincs sok hátra, a következő pontban ki kell választanuk, hogy milyen számviteli sztenderdet vettük alapul a számításainknál. 5) Az adatszolgáltatás tartalmazza a (4) bekezdés a) és b) pontja szerinti esetben – a tesztelt fél esetében, valamint jogdíjnál és jutalékos (százalékos) szolgáltatási díjnál azon fél esetében, amely pénzügyi adatait a jogdíj vagy a szolgáltatási díj alapjánál figyelembe veszik – alkalmazott a)-d) pont szerinti számviteli sztenderdet:
- a) magyar számviteli szabályok;
- b) nemzetközi számviteli sztenderdek (International Financial Reporting Standards, IFRS);
- c) az Amerikai Egyesült Államok általánosan elfogadott számviteli elvei (United States Generally Accepted Accounting Principles, US GAAP); vagy
- d) egyéb számviteli szabályok.
Most jön a lényeg, keressük ki a helyi transzferár nyilvántartásból, hogy a vizsgált ügylettípus esetében mi lett a szokásos piaci ár, ártartomány! Figyelem, ez a legtöbb esetben az interkvartilis tartomány két szélső értékét, az alsó és felső kvartilist fogja jelölni. (6) Az adatszolgáltatás tartalmazza
- a) a (4) bekezdés a) pontja szerinti jövedelmezőségi mutató szokásos piaci értékét vagy tartományát;
- b) a (4) bekezdés b) pontja szerinti százalékos jogdíj, illetve jutalékos (százalékos) szolgáltatási díj szokásos piaci értékét vagy tartományát;
- c) a (4) bekezdés c) pontja alkalmazása esetében a kamatfelár – fix kamatnál a teljes kamatláb – szokásos piaci értékét vagy tartományát; vagy
- d) a (4) bekezdés b) és c) pontjától eltérő esetben, ha a szokásos piaci árként egy darab egységárat határoztak meg, akkor annak egységnyi értékét vagy tartományát és az egység megnevezését.
Végül feltehetjük a koronát, nyilatkozzunk arról, hogy a Társaság (vagy a kapcsolt fél) által elért eredmény pontosan mennyi volt, szerencsés esetben az itt megjelölt szám/százalékos érték beleesik az előzőekben megadott piaci tartományba. Amennyiben ez mégsem így lenne, akkor várhatóan jelentős transzferárazási kockázattal rendelkezik a cég, érdemes tehát szakemberhez fordulni, hogy közösen értelmezzék a helyzetet. (7) Az adatszolgáltatás tartalmazza
- a) a (4) bekezdés a) pontja szerinti esetben a tesztelt fél által az ügyleten – az alkalmazott adóalap-módosítással – az adóévben ténylegesen elért jövedelmezőségi mutató értékét;
- b) a (4) bekezdés b) pontja szerinti esetben – az alkalmazott adóalap-módosítással számolt – százalékos jogdíj, illetve jutalékos (százalékos) szolgáltatási díj adóévben alkalmazott százalékos mértékét;
- c) a (4) bekezdés c) pontja szerinti esetben az adóévben alkalmazott – az alkalmazott adóalap-módosítással számolt – kamatfelárat, fix kamatnál a teljes kamatlábat; vagy
- d) a (6) bekezdés d) pontja szerinti esetben az adóévben alkalmazott – az alkalmazott adóalap-módosítással számolt – ár egységnyi értékét.
Gratulálunk, Ön sikeresen kitöltötte az adóbevallás ide vonatkozó részét!
