(avagy értelmezzük együtt a 32/2017 NGM Rendelet új, 8/A. § bekezdéseit)

Mint az már közismert, a 2022. adóévtől kezdődően a transzferár nyilvántartás készítésére kötelezett vállalkozásoknak már a társasági adóbevallásban nyilatkozniuk kell az alkalmazott transzferáraikkal kapcsolatban.

NEM INDOKOLATLAN ADMINISZTRÁCIÓS TEHER EZ A CÉGEK SZÁMÁRA?

  • DE.

AKKOR MIÉRT E VÁLTOZÁS?

  • AZ ADÓHATÓSÁG NEM TITKOLT CÉLJA, HOGY KÖNNYEBBEN KI TUDJA SZŰRNI ELLENŐRZÉSRE A MAGAS TRANSZFERÁRAZÁSI KOCKÁZATOT VISELŐ VÁLLALKOZÁSOKAT.

Nincs más akkor hátra, mint előre, nézzük sorrendben a kért adatokat, a kapcsolódó jogszabályokat a remélhetőleg segítő értelmezési kommentekkel együtt! Rögtön az elején egy nagy segítséget kapunk: a szokásos piaci áron, áfa nélkül számított 100M Ft alatti ügyletek mentesülnek az adatszolgáltatási kötelezettség alól. HURRÁ! A hasonló/azonos ügylettípusok értékét természetesen össze kell adni, ahogy eddig is. A devizás értékek átszámítása a rendeletben foglaltak szerint. 8.§(2) Nem terheli az e rendelet szerinti adatszolgáltatási kötelezettség az 1. § (2) bekezdés e)-g) pontja szerint a nyilvántartási kötelezettség alól mentesülő ügyletet. 8/A. § *  (1) A 8. § szerinti adatszolgáltatás ellenőrzött ügyletenként vagy a 4. § (5) bekezdése alapján összevont ügyletenként tartalmazza az e §-ban előírt adatokat. Először is a vizsgált ügyleteinket társítani kell a felsorolt 53 ügylettípus egyikéhez, azt válasszuk, ami a legközelebb áll a kapcsolt felek között realizált tranzakcióhoz. Segítségünkre lehet a transzferár nyilvántartásban a szokásos piaci ár bizonyításánál alkalmazott TEÁOR/NACE kód is, amennyiben adatbázis szűréssel került meghatározásra a piaci ártartomány. Bizonyos ügylettípusoknál kérik a kapcsolódó pontos TEÁOR kódot is, azt is írjuk bátran ide. (8/A. § (2) Az adatszolgáltatás az – írásban, szóban vagy ráutaló magatartással meghatározott szerződéses feltételek, a termékek, áruk vagy szolgáltatások jellemzői, a felek által ellátott funkciók, alkalmazott eszközök és vállalt kockázatok, a gazdasági körülmények és az üzleti stratégiák alapján meghatározott – ügylet megnevezését az 1-53. pont szerinti ügylettípus megfelelő megjelölésével tartalmazza) (3) Az adatszolgáltatás tartalmazza:

  1. a) a (2) bekezdés 1-16. pontja és – ha értelmezhető – 53. pontja esetében az ügyletre legjellemzőbb kódot a mindenkor hatályos gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszerének (a továbbiakban: TEÁOR) nómenklatúrája szerint;

Ezután meg kell adnunk az ügyletben érintett kapcsolt felek nevét, adószámát.

  1. b) az ügyletben érintett további kapcsolt vállalkozás vagy vállalkozások elnevezését, belföldi adószámát, ennek hiányában külföldi adószámát, ennek hiányában nyilvántartási számát és adóügyi illetőségének államát;)

Majd az ügylet ellenértékét, fontos, hogy kapcsolt felenkénti bontásban.

  1. c) az ügylet felek között tárgyévben ténylegesen elszámolt nettó – forintban meghatározott – ellenértékét kapcsolt felenkénti bontásban – külföldi pénznem esetében az 1. § (4) bekezdése szerint átszámítolt értékét -;

Szerencsés esetben nem alkalmazott a cég a Tao tv. szerinti transzferár korrekciókat a vizsgált évben, ha mégis, akkor azt itt fel kell tüntetni.

  1. d) az ügylet tárgyévi teljesítéséhez kapcsolódó, minden érintett adóév Tao. törvény 18. §-a szerinti társaságiadóalap-módosításának előjelhelyes összegét kapcsolt felenkénti bontásban;

Eddig világos volt minden, a következő pontban meg kell adnunk a transzferár nyilvántartásban alkalmazott bizonyítási módszerünk nevét, az alábbi 6 közül válassz:

  • összehasonlító árak módszere
  • viszonteladási árak módszere
  • költség és jövedelem módszer
  • ügyleti nettó nyereségen alapuló módszer
  • nyereségmegosztásos módszer
  • egyéb módszer

Ha bizonytalan vagy benne, nézd meg a transzferár nyilvántartásban, hogy melyik módszer került kiválasztásra a fentiek közül!

  1. e) a kiválasztott elsődleges szokásos piaci ár-megállapítási módszer Tao. törvény 18. § (2) bekezdése szerinti megnevezését.

Amennyiben valamely költség alapú módszert használtátok, akkor meg kell jelölni a következők közül az egyiket, ha bizonytalan vagy benne, a transzferár nyilvántartás ezt is tartalmazni fogja! (4) Az adatszolgáltatás tartalmazza

  1. a) a jövedelmezőségi mutató aa)-ag) alpont szerinti megnevezését – ha a kiválasztott szokásos piaci ár-megállapítási módszer a viszonteladási árak módszere, a költség és jövedelem módszer vagy az ügyleti nettó nyereségen alapuló módszer -:
  2. aa) üzemibevétel-arányos üzemi eredmény,
  3. ab) üzemiráfordítás-arányos üzemi eredmény,
  4. ac) árbevétel-arányos üzemi eredmény,
  5. ad) bruttó árrés,
  6. ae) Berry-ráta,
  7. af) eszközarányos üzemi eredmény vagy
  8. ag) egyéb mutató;

Bizonyos szolgáltatástípusok esetében ha az összehasonlító árak módszerét használtátok (elég ritka az ilyen!), akkor nyilatkozni kell az ott alkalmazott mutatószámról, a helyes választ hol máshol kereshetnénk meg, mint a helyi transzferár dokumentációban.

  1. b) a (2) bekezdés 13-16. vagy 20-23. pontja szerinti ügylet-típus esetén – ha a kiválasztott szokásos piaci ár-megállapítási módszer az összehasonlító árak módszere – a százalékos jogdíj, illetve jutalékos (százalékos) szolgáltatási díj alkalmazásának jelölését, továbbá – annak alkalmazása esetében – annak a ba)-bd) alpont szerint meghatározott alapját:
  2. ba) értékesítés nettó árbevétele,
  3. bb) értékesítés bruttó árbevétele,
  4. bc) üzemi (üzleti) tevékenység eredménye vagy
  5. bd) egyéb alap; vagy

Egyes pénzügyi tranzakcióknál meg kell adni az alkalmazott referenciakamatot, ennek okát valószínűleg a törvényhozó sem gondolta át kellőképen. De ne aggódj: nagyon kevés esetben éri el az éves kamatfizetési kötelezettség a 100M-es értékhatárt, így valószínűleg ez sem vonatkozik a cégetekre. Ha mégis, a következők közül választhatsz:

  1. c) a (2) bekezdés 25-32., 35. és 36. pontja szerinti ügylet-típus esetén – ha a kiválasztott szokásos piaci ár-megállapítási módszer az összehasonlító árak módszere – a referenciakamat megnevezését vagy a fix kamatozás jelölését a ca)-ck) alpont alapján:
  2. ca) budapesti bankközi referencia-kamatláb (Budapest Interbank Offered Rate, BUBOR),
  3. cb) egynapos sterling indexátlag (sterling overnight index average, SONIA),
  4. cc) európai bankközi referencia-kamatláb (Euro Interbank Offered Rate, EURIBOR),
  5. cd) fedezett egynapos finanszírozási ráta (Secured Overnight Financing Rate, SOFR),
  6. ce) londoni bankközi referencia-kamatláb (London Interbank Offered Rate, LIBOR),
  7. cf) rövid lejáratú euró kamatláb (Euro Short-Term Rate, ESTER),
  8. cg) svájci átlagos egynapos kamatláb (Swiss Average Rate Overnight, SARON),
  9. ch) tokiói átlagos egynapos kamatláb (Tokyo Overnight Average Rate, TONAR),
  10. ci) tokiói bankközi referencia-kamatláb (Tokyo Interbank Offered Rate, TIBOR),
  11. cj) egyéb referenciakamat vagy
  12. ck) fix kamatozás

Már nincs sok hátra, a következő pontban ki kell választanuk, hogy milyen számviteli sztenderdet vettük alapul a számításainknál. 5) Az adatszolgáltatás tartalmazza a (4) bekezdés a) és b) pontja szerinti esetben – a tesztelt fél esetében, valamint jogdíjnál és jutalékos (százalékos) szolgáltatási díjnál azon fél esetében, amely pénzügyi adatait a jogdíj vagy a szolgáltatási díj alapjánál figyelembe veszik – alkalmazott a)-d) pont szerinti számviteli sztenderdet:

  1. a) magyar számviteli szabályok;
  2. b) nemzetközi számviteli sztenderdek (International Financial Reporting Standards, IFRS);
  3. c) az Amerikai Egyesült Államok általánosan elfogadott számviteli elvei (United States Generally Accepted Accounting Principles, US GAAP); vagy
  4. d) egyéb számviteli szabályok.

Most jön a lényeg, keressük ki a helyi transzferár nyilvántartásból, hogy a vizsgált ügylettípus esetében mi lett a szokásos piaci ár, ártartomány! Figyelem, ez a legtöbb esetben az interkvartilis tartomány két szélső értékét, az alsó és felső kvartilist fogja jelölni. (6) Az adatszolgáltatás tartalmazza

  1. a) a (4) bekezdés a) pontja szerinti jövedelmezőségi mutató szokásos piaci értékét vagy tartományát;
  2. b) a (4) bekezdés b) pontja szerinti százalékos jogdíj, illetve jutalékos (százalékos) szolgáltatási díj szokásos piaci értékét vagy tartományát;
  3. c) a (4) bekezdés c) pontja alkalmazása esetében a kamatfelár – fix kamatnál a teljes kamatláb – szokásos piaci értékét vagy tartományát; vagy
  4. d) a (4) bekezdés b) és c) pontjától eltérő esetben, ha a szokásos piaci árként egy darab egységárat határoztak meg, akkor annak egységnyi értékét vagy tartományát és az egység megnevezését.

Végül feltehetjük a koronát, nyilatkozzunk arról, hogy a Társaság (vagy a kapcsolt fél) által elért eredmény pontosan mennyi volt, szerencsés esetben az itt megjelölt szám/százalékos érték beleesik az előzőekben megadott piaci tartományba. Amennyiben ez mégsem így lenne, akkor várhatóan jelentős transzferárazási kockázattal rendelkezik a cég, érdemes tehát szakemberhez fordulni, hogy közösen értelmezzék a helyzetet. (7) Az adatszolgáltatás tartalmazza

  1. a) a (4) bekezdés a) pontja szerinti esetben a tesztelt fél által az ügyleten – az alkalmazott adóalap-módosítással – az adóévben ténylegesen elért jövedelmezőségi mutató értékét;
  2. b) a (4) bekezdés b) pontja szerinti esetben – az alkalmazott adóalap-módosítással számolt – százalékos jogdíj, illetve jutalékos (százalékos) szolgáltatási díj adóévben alkalmazott százalékos mértékét;
  3. c) a (4) bekezdés c) pontja szerinti esetben az adóévben alkalmazott – az alkalmazott adóalap-módosítással számolt – kamatfelárat, fix kamatnál a teljes kamatlábat; vagy
  4. d) a (6) bekezdés d) pontja szerinti esetben az adóévben alkalmazott – az alkalmazott adóalap-módosítással számolt – ár egységnyi értékét.

Gratulálunk, Ön sikeresen kitöltötte az adóbevallás ide vonatkozó részét!